A lisztérzékeny betegek diétája

A gabonafélék fehérjéje a glutén, amely enzimhiány következtében lisztérzékeny betegeknél a vékonybél nyálkahártyáját károsítja.

Hasmenés, hányás, étvágytalanság, hasi feszülés, növekedésben való visszamaradás jellemzi a betegséghez társuló tüneteket. Mindebbôl következik, hogy gluténérzékeny betegek diétájában nem szerepelhet glutént tartalmazó gabonafehérje.



A búzából, rozsból, árpából, zabból készült élelmiszerek vagy tápszerek fogyasztása szigorúan tilos! A gluténérzékeny beteg tartózkodjék a búzakorpa vagy zabpehely fogyasztásától, azok gluténtartalma miatt. A rizs-, a szója-, a kukoricalisztbôl, darából készült készítmények viszont szabadon fogyaszthatók.











A diétával kapcsolatban tudni kell, hogy a gluténérzékeny betegnek egész életre szól a gluténmentes diéta, ezért fontos, hogy a felsorolt alapanyagokból minél változatosabb étrend készüljön. A kenyér és a finompékáruk táplálkozásunk fontos alapanyagai. Vannak azonban olyan gyermekek és felnôttek, akiknél a búza és más gabonafélék fogyasztása betegségük miatt súlyos szövôdmények kialakulásához vezethet.



A coeliakia, vagyis a lisztérzékenység gyakrabban okoz gondot, mint gondolnánk. A lisztérzékenység genetikailag meghatározott, öröklôdô betegség. Mi a kórkép lényege? Néhány gabonafélében - a búzában, rozsban, árpában és zabban - megtalálható fehérjének, a gluténnek egyik alkoholban oldódó alkotórésze, a gliadin károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A toxikus károsító hatás következményeképpen zavart szenved a tápanyagok felszívódása, ami a késôbbiekben különféle tünetek, panaszok és a laboratóriumi értékek eltéréseiben nyilvánul meg. Speciális diétával a nyálkahártya-károsodás visszafordítható, és a klinikai tünetek megszüntethetôk, azonban a glutén (a sikér) viszszaadása után az elváltozások és a tünetek újra megjelennek.



MI OKOZZA?


A becslések szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 1 ezrelékét érinti a betegség. Lisztérzékenység tünetei leggyakrabban kisgyermekkorban (1-1,5 éves korban) jelennek meg, hozzávetôlegesen fél-egy évvel az elsô, lisztet tartalmazó ételek étrendbe kerülése után.


A betegség kialakulásának oka még kérdéses. Annyi bizonyos, hogy közvetlenül a vékonybél nyálkahártyáját károsító hatásért a gliadin tehetô felelôssé, de maga a károsodás folyamata még nem teljesen ismert. Többféle elmélet létezik magyarázatul a szakirodalomban. Az immunológiai elmélet szerint a gluténnel szembeni kóros immunválasz - késôi allergiás reakció, illetve autoimmun folyamat (amikor a szervezet saját anyagai ellen termel ellenanyagokat) - következménye a nyálkahártya-sorvadás. Feltételezik elôzetes vírusfertôzés szerepét is, mások a felszívást végzô hámsejtek kóros áteresztôképességének tulajdonítják a nyálkahártya-elváltozásokat.



MIKOR GONDOLJUNK RÁ?


A lisztérzékenység legjellegzetesebb tünete: a periodikusan jelentkezô vagy idült hasmenés: elôfordulhat ritkább, egyszerre nagyobb tömegû székletürítés is.



Egyéb jellemzô tünetek:


-felfúvódás, haspuffadás


-étvágytalanság


-esetenként hányás



A felszívódási zavar következtében kialakuló hiányállapot jelei:


-vashiányos vérszegénység


-fehérjehiány


-a kalcium és a D-vitamin zavart felszívódása miatt a csontok mészszegények


-gyermekkorban jellemzô a növekedésben való visszamaradás, a nem megfelelô súlygyarapodás, fogyás


-kedélyzavar, ingerlékenység, fáradékonyság, erôtlenség



Felnôtteknél gyanút keltô tünetek:


-hasi görcsök, hasmenés és/vagy székrekedés


-fáradékonyság, levertség


-immungyengeség


-szájüregi fekély


-bôrgyulladás (herpesszerû, kerek foltok)


-meddôség, cikluszavarok


-éjszakai görcsök


-depresszió, lehangoltság, allergia


-fejfájás, migrén



HOGYAN DERÜLHET RÁ FÉNY?


A betegség gyanúját a klinikai tünetek és a felszívódási zavarból adódó laboratóriumi eltérések vetik fel. A gliadin és más anyagok ellen termelt ellenanyagok kimutatása a beteg vérébôl még közelebb vihet a diagnózishoz, azonban a kórisme csak a vékonybél nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata (vékonybél-biopszia) alapján mondható ki. A diagnózishoz három vagy több alkalommal kell szövettani vizsgálatot végezni. Az elsô biopsziát még a kezelés megkezdése elôtt kell elvégezni. Ha a nyálkahártya-elváltozás kóros, akkor a második szövettani vizsgálatra egy évvel a gluténmentes diéta beállítása után kerül sor. Megfelelô javulás esetén ezután kerülhet sor szoros orvosi felügyelettel a gluténterhelésre, majd ezt követôen a tünetek súlyosságától függôen fél-két év múlva a harmadik biopsziára. Abban az esetben, ha a gluténmegvonásra jelentôsen javul, a gluténterhelésre pedig romlik a szövettani kép, felállítható a lisztérzékenység diagnózisa.



LEGFONTOSABB A DIÉTA!


Jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan gyógymód, amely magát az okot, a gluténérzékenységet tudná megszüntetni, viszont a betegség tünetei elmúlnak, ha a beteg étrendjébôl véglegesen kiiktatunk mindenféle gluténtartalmú élelmiszert. A coeliákiás beteg élete végéig nem fogyaszthat búzából, árpából, rozsból, zabból, illetve ezek felhasználásával készült termékeket! A gluténmentes diétát szigorúan be kell tartani!


A gluténmentes diéta alapelvei


A gluténmentes diéta összeállítása beható ismereteket kíván. Mivel a búzaliszt nemcsak az alapvetô sütôipari termékek alapanyaga, hanem sok más élelmiszer alkotórésze lehet, ezért a nem teljesen nyilvánvaló esetekben is gondolni kell gluténtartalmú összetevôre (pl. készételek, konzervek esetében). Megnehezítheti az eligazodást az is, hogy nem minden élelmiszeren tüntetik fel az adalékanyagokat, mivel ez a 2%-ot el nem érô összetevôk esetén nem kötelezô elôírás. Elôfordulhat, hogy a gyártó cég megváltoztatja a termék összetételét. Ezért a lisztérzékenyeknek folyamatosan figyelniük kell, hogy csak garantáltan gliadinmentes élelmiszereket vásároljanak!



MIT SZABAD, MIT NEM?



Malom- és sütôipari termékek 


Nem fogyaszthatók: búza, rozs, árpa, zab és az ezekbôl a gabonákból készült termékek, kenyér (barna kenyér sem!), péksütemény, tésztafélék, müzlifélék, ostya, kekszek.


Fogyaszthatók: rizslisztbôl, kukoricalisztbôl készült kenyér, speciális gliadinmentes kenyér- és süteményporok, tészták. A házi ételkészítéshez a tiltott gabonafélék lisztje helyett jól alkalmazható a rizs, kukorica, burgonya, sárgaborsó és a szója, illetve az ezekbôl készült liszt, dara. Olajos magvak, lenmag és szezámmag is kerülhet az étlapra.



Tej és tejtermékek 


Fogyaszthatók: az ízesítés nélküli tej, túró, tejföl, sajtok nagy része.


A tejdesszertek, vagyis gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek, illetve a többkomponensû termékek csak akkor, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentes.



Húsok, húskészítmények, tojás 


A húsfélék, a halak és a tojás is gluténmentes, tehát szabadon - de nem mértéktelenül! - fogyaszthatóak.


Figyelem! A legtöbb húskészítmény gluténmentes, de elôfordulhatnak olyan termékek is, amelyek gliadintartalmú alapanyag hozzáadásával készültek, ezért vásárláskor mindig körültekintôen kell eljárni.



Gyümölcsök és zöldségfélék 


A friss és a mirelit gyümölcsök és zöldségek korlátlanul fogyaszthatók. Elôsegítik a folyamatos vitamin- és ásványianyag-utánpótlást, magas rosttartalmuknál fogva pedig segítik a bélmûködést.



Italok 


Fogyaszthatók: víz, ásványvíz, üdítôitalok, szemes kávé, valódi kakaó, tea.


Nem fogyasztható: gabonapálinkák, sör.


Kerüljük az instant kávé-, kakaó- és teaporok használatát, mivel tartalmazhatnak glutént!



Konzervek, ételízesítôk, fagylaltok 


Csak a garantáltan gluténmentes termékek fogyaszthatók. A hazai palettán is szerepelnek ma már gluténmentes konzervek, bébiételek, jégkrémek és egyéb termékek. Ám sokkal jobb, ha otthon készítünk olyan ízletes ételféleségeket, amelyek a reformtáplálkozás elveihez is közelebb állnak. A diétával kapcsolatban felmerülô kérdésekkel bátran forduljunk a kezelôorvoshoz, dietetikushoz vagy a témában jártas életmód-tanácsadó szakemberhez! Létezik a lisztérzékenyeknek országos egyesülete (lásd alul az információt).



A COELIAKIA MEGELôZÉSE


A betegség megelôzésében nagyon fontos, hogy a csecsemôk étrendjébe csak féléves koruk után kerüljenek liszttartalmú ételek! A fôzelékek sûrítéséhez ajánlatos burgonyát, esetleg gluténmentes gabonapelyhet használni!



EXTRA TIPPEK


Hatásos kiegészítô kezelési módok a lisztérzékenység tüneteinek enyhítésére és a károsodás mértékének enyhítésére



Bélflórarendezés: a normál baktériumflóra támogatja a felszívódást, mérsékeli a puffadást, a túlérzékenységi tüneteket, véd a fertôzések ellen.



Gyógyteák: a kamilla, körömvirág, cickafark, apróbojtorján keverékébôl készült tea mérsékeli a bélfal irritációját, enyhíti a gyulladásos tüneteket.



Vitaminkúra: elengedhetetlen a kúraszerû kombinált ásványianyag- és vitaminpótlás, ha el akarjuk kerülni a hiánytüneteket. Legjobbak a természetes alapanyagú multivitaminok.


Többször keveset és alaposan megrágva szabad csak enni, hogy könnyebb legyen megemészteni az ételt.



Hogyan gyôzôdhetünk meg róla, hogy a termék garantáltan gliadinmentes?



Az élelmiszeren szöveggel tüntetik fel, például: gliadinmentes, gluténmentes vagy lisztérzékenyek, coeliákiások is fogyaszthatják.


Grafikusan jelölik - áthúzott búzakalászszal - a gliadinmentességet.


A terméken jelölés nem található, de a gyártó szavatolja ezt, és errôl az OÉTI-t tájékoztatja, ahol ezt nyilvántartják.



JÓ TUDNI!


Búzaliszt helyettesítése gliadint nem tartalmazó lisztekkel: 100 g búzaliszt helyettesíthetô: 100 g kukoricaliszttel, 95 g finom kukoricadarával, 90 g rizsliszttel, 75 g durva kukoricadarával



forrás: www.dietinfo.hu