Bevezetés a Tarot világába

A Tarot számos alapvetô ôsi tanítás megtestesítôje, amely a szimbólumok nyelvét használja. Számos kultúra és hitrendszer jelképeit, és motívumait testesíti meg. A fontosabb szimbólumok célja mindig az, hogy olyasmit fejezzen ki, ami máshogyan nem mondható el.


 



A szavak csak megpróbálják elmondani jelentésüket, teljes mértékben nem tudják kifejezni azt. Ez az ôsi szimbólumnyelv feltehetôen inspirálóan hat a tudatalattira, és ezzel felébreszti a kártyát olvasó ember intuícióját.



 



Valószínûsíthetô, hogy mindannyiunkat összeköt egymással, az “anima mundi”, a világ lelke, amely magában foglalja az egykori, a mai, s az eljövendô lények valamennyi közös tudását. Elképzelhetô, hogy aki komolyan foglalkozik a Tarot-val, az kapcsolatba kerülhet ezzel a tudással.



A Tarot önálló rendszer, képei felfoghatók az emberi lélek fejlôdési fokaiként. A kártyák eredete még ma is nyitott kérdés, sokan Egyiptomból, vagy Indiából származtatják, de az tény, hogy a legrégebbi ismert kártyák a XV. század közepérôl származnak, s szimbólikájuk azóta alig változott.



 











 



A Tarot szavak nélküli párbeszédet folytat velünk. Érdekes, hogy bizonyos képei jobban megszólítják az embert, mint a többi. Ugyanaz mondható el az állításairól is, minden azon múlik, hogy az adott idôpontban mi az, ami igazán fontos számunkra. A kártyával való foglalkozás szellemi erôgyakorlatként is felfogható, ahol a kérdezô gondolkodásra kényszerül, hogy fellelje, ami a dolgok mélyen rejtôzik.



A Tarot-val elmélkedésnek, meditációnak, kártyavetésnek pont ez a lényege, vagyis a dolgok mélyére nézni.



 



Elsô sorban az önismeret eszköze; ha megértjük a lapok jelentését, az módot ad arra, hogy nehéz helyzetben is megôrizzük emberi méltóságunkat, megértsük tapasztalataink, kríziseink lényegét. Egyértelmûen egy megvilágosodottabb életfilozófiát jelent, amely segíti önmagunk és jelenlegi helyzetünk mélyebb megértését, s a további tájékozódást az életben.



A 22 nagy arkánum az emberi élet útjának szimbólumai, a mindannyiunkban benne élô állapotokat képviseli. A kártya kihúzásával az ember jelen feladatainak vezérmotívumára kap általa üzenetet. De nem pusztán diagnózist, hanem arkánumot ( gyógyszert ) is, amellyel, sorsa veszélyeit leküzdheti, gyengeségeit, erôvé változtathatja. A Tarot tehát nem valami istenségnek való behódolást, hanem önmagunk megtalálását, megismerését helyezi elôtérbe. Az útkeresôknek a Tarot régi barátként siet segítségére. Amikor elvesztjük tájékozódási képességünket, megbízható vezetônek bizonyul.



 



A jövô éppen ebben a pillanatban kezdôdik el, tehát nem kell állandóan úgy fürkészni a jövôt, mint valami tôlünk független, fényévekre lévô titokzatos dolgot. Az a lényeg, hogy a kérdezô a jelenlegi helyzet aspektusaival tisztába jöjjön, s sorsának alakulását saját kezébe vegye. S tudja, hogy az adott szituációban mi a legmegfelelôbb cselekvési irány számára, még akkor is, ha homályos marad a jövô. A tanácskérô bizonyos távolságtartással, tud rátekinteni saját esetleges kusza helyzetére. A kérdezô maga választja ki az ôt érintô szimbólumokat, s ez lesz adaptálva az ô saját élethelyzetére. A képek mindenki számára ugyanazok, s korlátozott számúak. A sors csak annyira lép közbe, hogy kijelöli azokat a kártyákat, ami az illetô jövôjét tartalmazza. Tehát a szókészlet mindenki számára adott. A bizalommal feltett kérdések biztosan megadják a kielégítô válaszokat. A kártya üzeneteibôl sok pozitív hatás indulhat útjára. A Tarot ihletet adhat, vígaszt nyújthat, és bátorságot önthet belénk.



 



Az 56 kis arkánum a földi létben megvalósuló gyakorlati tendenciákhoz kötôdik. Ezek feloszthatók a 16 udvari kártyára, és a 30 számozott kártyára. Az udvari kártyák különféle emberi karaktereket, hangulatokat mutatnak, a számozottak pedig az összes lehetséges mindennapos élethelyzetet lefedik. Ezzel alkot a Tarot egy zárt rendszert.