A tudatos hazugságnak célja van. Errôl nem kell sokat elmélkednünk, mert értjük. A cél nélküli hazugság azonban nehezen felfogható az ember számára. Pedig van rá magyarázat.
Az élénk vágykép, a túlzott fantázia, a realitásérzék elvesztése, mind oka lehet annak, hogy nem a valóságot közöljük, mert nem is ezt érzékeljük.
A horoszkópban a realitásérzék, a valóságtudat, természetesen ezzel párosulva a felelôsségérzet szimbóluma a Szaturnusz és a Bak jegy. Az ellentéte, az irrealitás, a fantázia, az álmodozás a Neptunhoz és a Halak jegyéhez sorolandó.
Az egészséges fantázia terméke lehet egy mûvészi alkotás, a beteges fantázia fizikailag is megbetegedést is okozhat.
A leánygyermeknek szüksége van fantáziára, hogy a babát saját gyermekeként dédelgesse, a kisfiú, pedig ólomkatonákkal (ami sajnos ki ment a divatból) harcol fantáziája háborújában.
Ez a fantázia az egészséges fejlôdéséhez szükséges és nem is szabad korlátozni.
Még inkább figyelmet érdemel, ha ugyanezt a felnôtt ember gyakorolja, ha saját valóságát maga kreálta irreális világban éli meg. Az ilyen ember nagyon sérülékeny.
A horoszkópban tehát a Neptunt (È) és a Szaturnuszt (Æ) kell figyelnünk. Tapasztalatom szerint a Szaturnusz-Neptun oppozíció (180 fok) és a kvadrát (90 fok) „gyanús” ebbôl a szempontból. Természetesen a világért sem azt akarom állítani, hogy akinek ez elôfordul a horoszkópjában, az hazudozó vagy irreális világban élô ember. Ilyen-e vagy sem (jelenleg) azt az határozza meg, milyen korábbi tapasztalatokat szerzett nevelése és eddigi élete folyamán. A kiinduló pont egészen biztosan kritikus, de ha a megélt eseményeibôl képes volt a tanulságot levonni, e két energiát – a nagy realitást (Szaturnusz) és a nagy irrealitást (Neptun) a konfliktusok után személyiségében egyensúlyba hozni, integrálni, akkor ezek a veszélyesnek látszó fényszögek éppen a valós- és a fantáziavilág egyensúlyát képesek a szülöttben kialakítani. A sikeres integráció feltétele, hogy az energiák elfojtása és kompenzálása helyett, felnôtt, érett állapotba kerüljenek ezek.