A sorsfordulóról

Plútó a legtávolabbi és utolsóként felfedezett bolygó, amit az asztrológiai pszichológia figyelembe vesz, függetlenül attól, hogy a csillagászat idôközben megvonta a â??planétaâ? státuszt ettôl a kisméretû és lassan haladó égitesttôl.


Plútó a legsúlyosabb jelentésû, és a tradicionális asztrológia a legrosszabb dolgokat, katasztrófákat tulajdonítja neki. Az asztrológiai pszichológiai azonban másként tekinti ezt a szimbólumot a horoszkópban.



Plútó valóban sorsfordulót jelöl, de nem mindegy, hogy elszenvedôként, sorscsapásnak éljük-e meg, vagy belsô fejlôdési folyamat után mi magunk vagyunk képesek egy hatalmas váltásra, ami megfordítja a sorsunkat. Természetesen jó irányba!



 



Egy bizonyos: amikor Plútóra életóra fényszög vetôdik, akkor elkerülhetetlen a sorsforduló. Ezért is nagyon fontos, hogy tudatosan bánjunk vele.



 



Az ember általában három szinten éli meg a Plútó energiáit, ami valójában transzcendens energia:



Fizikai szinten, elszenvedôként, amikor a hatalom lesújt, legyen az földi vagy égi hatalom. Ilyenek az elnyomott állapot, a tehetetlenség, a súlyos betegség, katasztrófa áldozatának lenni, stb.



 



Amikor ilyen események jelennek meg az egyéni életben, akkor annak az a célja az érintettel, hogy vegye észre, baj van a gondolkodásmódjával, az emocionális reakcióival, a hiedelmeivel, az önbizalmával, vagy más személyes adottságával, ami nem fejlôdött kellô képpen.



 



Érzelmi szinten, kompenzátorként, a korábban megélt elszenvedô állapotból való kétségbeesett kitörési kísérletekrôl van szó. Ilyenek a hatalmaskodás más felett, a manipuláció, a zsarolás, stb.



Bár az ember érzelmi szinten úgy véli, kezében az irányítás, mégis meg kell tapasztalnia a kompenzálás és eltúlzások fizikai és érzelmi hátrányait.



 



Szellemi szinten, felnôttként, az ember ráébred, hogy saját maga is tehet arról, ami vele történik, és elkezdi a belsô tisztítómunkát. Rendet rak magában, mert a korábbi kellemetlen vagy fájó tapasztalatai megmutatják, mely gondolatai, hite, érzései avultak el, melyek hátráltatják a cselekvésben és a boldogulásban.



Ilyenkor – a Plútó életóra fényszög kezdetén kb. 1 évig – a belsô nagytakarítás folyik. El kell engedni azt, ami felesleges, káros bennünk. Ha ez megtörtént, a Plútó fényszög második szakaszában, ismét kb. 1 évig az ember teljesen megújulva olyan lépéseket és cselekedeteket képes végrehajtani, amit nem mert volna korábban, sôt nem is hitte, hogy képes lehet rá.



 



Így változtatja meg az érintett önerôbôl a saját sorsát.



 



Rengeteg példát hozhatnék fel, de inkább a saját megélésemmel illusztrálnám, mi történik az emberben, és miért.



 



Sok évvel ezelôtt – életórám éppen a Plútó együttállásba kezdett – komoly konkurencia harcba keveredtem (Plútó érzelmi szint) a munkámban valakivel. Úgy isten igazából igyekeztünk egymást víz alá nyomni.











Azt hittem, nélkülem megáll az élet, annyira fontos vagyok a helyemen (Plútó érzelmi szint) és ezért sérthetetlen is. Azonban az ellenfelem volt erôsebb, és elintézte, hogy elmozdítsanak a pozíciómból (fizikai szint). A komoly anyagi veszteség mellett presztízsveszteséget is el kellet szenvednem.



 



Néhány hónap múlva súlyos eperohamot kaptam és mûtétre (fizikai szint) került sor.



A mûtét után sokáig lábadoztam, mert komplikációk is felmerültek, komolyan életveszélyes helyzet (fizikai szint) volt.



 



Hónapokig nem dolgozhattam, így rengeteg idôm lett gondolkodni. Észre sem vettem, és megcsináltam a belsô nagytakarítást:



- rájöttem és elfogadtam, hogy nem vagyok pótolhatatlan, az élet nélkülem is megy tovább



- rájöttem, hogy nem a pozíciómtól vagyok értékes



- rájöttem, hogy nem is az az igazi életcélom, amiért annyit harcoltam



- rájöttem hogy egészen más az igazi hivatásom (az asztrológia



 



A belsô átváltozás után tudatosan (szellemi szint) megalkottam a saját sorsfordulómat:



- elkezdtem intenzíven készülni az új hivatásomra, és diplomát szereztem hozzá



- teljesen elengedtem a pozíciót és hatalmat, a vele járó jó anyagiakat is



- fokozatosan és véglegesen átálltam az új hivatásra



- amikor eljött az ideje, teljesen elengedtem a korábbi céljaimat



 



Mi lett volna, ha nem teszem, és minden marad a régiben?



 



A legközelebbi Plútó életóra fényszögnél valószínûleg még súlyosabban szembesülnöm kellett volna azzal, hogy nem jó úton járok.



 



Az ominózus eset óta már két Plútó életóra fényszögem is volt. Minden trauma nélkül megéltem ezeket, mert már tudtam, mire kell figyelnem, és mit kell elvégeznem, hogy „szerencsés” fordulatot vegyen a sorsom.



 



Mindenkinek szívbôl kívánom a felismeréseket és a sorsuk tudatos irányítását.