Széles kínálat, bôvülô kereslet
Az étrend- és táplálék-kiegészítôk az utóbbi években robbanásszerûen növekvô népszerûségre tettek szert.
Egyre több a vásárló, és a megvásárolható termékek palettája is évrôl évre folyamatosan bôvül. A Magyarországon regisztrált étrend-kiegészítôk száma meghaladja az ötezer készítményt is.
Bár hazánkban közel minden negyedik-ötödik család legalább havi rendszerességgel költ étrend-kiegészítôkre, mégis kevesen tudják, hogy ezen készítmények forgalomba hozatalához nem szükséges az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), vagy más hatóság engedélye. Mindössze néhány adat alapján, regisztrált termékké válhat a szer.
Jogi értelemben mindössze néhány évre tekint vissza az étrend-kiegészítôk története. A készítmények hivatalos regisztrációja 2004 óta létezô fogalom.
Étrend-kiegészítôk - a fiatalabbak körében a legnépszerûbbek
Az egészségtudatos életmód, valamint az egészséggel kapcsolatos információkra való nyitottság leginkább a fiatal korosztályt jellemzi - fogyasztási szokásaik tekintetében is.
Leggyakrabban a 26-35 éves korosztály vásárol étrend-kiegészítôt, több mint 30 százalékuk rendszeresen költ ilyen termékekre. Ezzel szemben az 56-65 év közöttiek mindössze 19 százaléka áldoz étrend-kiegészítôkre.
Étrend-kiegészítô: A hagyományos étrend kiegészítését szolgáló minden olyan élelmiszer, vitamin, étrend-kiegészítônek számít, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási és élettani hatású anyagokat, egyenként vagy kombináltan. A vásárlás intenzitását a válaszadók iskolai végzettsége és a jövedelmi viszonyai is befolyásolják. A magasabb végzettségûek és a relatív magasabb jövedelmûek nagyobb arányban költenek ilyen típusú termékekre.
A települések méretével is egyre növekszik azok aránya, akik ezeket a termékeket rendszeresen használják: Budapesten minden harmadik válaszadó rendszeres fogyasztó.
Feltételezhetnénk, hogy a krónikus betegségekben szenvedôk szívesebben fordulnak az étrend-kiegészítôk felé, mint az egészséges emberek. A kutatás adatai ezt megcáfolni látszanak, hiszen ôk jellemzôen gyakrabban költenek étrend-kiegészítôkre, míg a krónikus betegek vényköteles gyógyszerekre és recept nélkül kapható készítményekre fordítják pénzüket.
Háttér
Magyarországon az Európai országokhoz képest szigorú és zárt gyógyszerellátási rendszer mûködik. Ez a tény pozitív bár, de nem ösztönöz arra, hogy az állampolgárok által megvásárolt gyógyszer és egyéb készítményekkel szemben háttérismereteket szerezzenek be, és körültekintôbbek legyenek a témában.
Az utóbbi évek ambivalens szabályozása egyrészt - helyénvaló döntésként - szigorította a növényi alapú gyógyszerek törzskönyvezését, ám ennek hatására az étrend- és táplálékkiegészítôk csoportjában beindult a piaci felhígulás.
Azok a termékek, amelyek a szigorú törvényi szabályozás miatt nem kerülhettek be a növényi gyógyszerek, illetve készítmények csoportjába, a táplálékkiegészítôk között kerültek forgalomba.
A másik, nem megfelelôen kezelt probléma, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), csak azokat az étrend-kiegészítôket tartja nyilván, amelyek patikai forgalomba kerültek, s az egyéb értékesítôhelyeken árusított szerek sokszor kikerülnek a látószögükbôl.
A kutatásról
A kutatás során a piackutató cég 1000, véletlenszerûen kiválasztott embert kérdezett meg 2009 júniusában. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.