Mind a jegybéli, mind pedig a házhelyzet rámutat, hogy mi a feladatunk, vagyis mi az a téma, ami mindenképpen és kitartóan szembejön életünk során, ha van kedvünk vele foglalkozni, ha nincs. Utóbbi esetben annál erôsebb ingerekkel kelti fel a figyelmünket a belsô -bölcsebb- énünk a halaszthatatlan küldetésünkre…
Rajtunk múlik, hogy a Szaturnuszt vészmadárnak, mumusnak tekintjük-e, aki folyton keresztbe tesz, akadályoz, halaszt és nevel, avagy nem egy külsô korlátozó erôként nézünk rá, nem vetítjük rá az eddigi kudarcainkat és sorsnehézségeinket, hanem meglátjuk benne a belsô bölcsességünket, önmagunk felsôbb énjét, azt a részünket, aki még emlékszik, hogy miért vagyunk itt és hogy a legjobb nekünk. Ezzel a szemlélettel nekem sokkal könnyebb, ajánlom hát neked is!
A Szaturnusz szimbólumairól már sokat írtam és mások is elôszeretettel vizsgálgatják. Azt is tudja mindenki, hogy hét éves ciklusokban “dolgozik”, hét évente tehát garantált a változás. Hogy földrengést vagy vágyott ritmusváltást hoz-e, az bizony elôre tudható, így aki nem szereti a meglepetéseket olvasson tovább, mert jönnek a részletek!
Az idôzített bomba
Találó a cím, mert valóban az IDôrôl és a változásról szól a bolygó tranzitja. A Szaturnusz bô 29 év alatt tesz meg egy zodiákus kört, innen a hét éves osztás, ugyanis a lényeges fényszögkapcsolatok ennyi idô alatt válnak teljessé, konkréttá, változást jelzôvé. (A hetes szorzatok tehát nem matematikai precizitással jönnek ki.) Ha végignézünk eddigi életünkön, akkor azt látjuk, hogy hét évente a gyerekkortól kezdve mindig történt valami fontos. A ciklusok úgy alakulnak, hogy vannak befektetôs, dolgos idôszakok, ezt követi egy fôleg kifelé konfliktusos szakasz, majd egy nyugodtabb ütem aratással, végül egy új korszakra felkészítô, belsô munkákkal erôsen ellátott idôszak. Ez egy kör, azaz 28-29 év. Jó esetben akár három menetre is idônk jut életünk során.
A Szaturnusz-tranzit tulajdonképpen egy életre szóló önmunka, lelki-gyakorlat vagy coaching-program, kinek melyik a szimpatikusabb. Amikor megszületünk áll valahol a horoszkópunkban (párkapcsolati szempontból ezt a témát kifejtettem korábban itt), és nem kell másra számítanunk, mint arra, hogy a hét éves ciklusok ezt a feladatot hozzák közelebb hozzánk az aktuális élethelyzetünknek megfelelôen. Nem is olyan vészes, ugye? Na persze a megélés attól függ, hogy mennyire vagyunk hajlandóak azonosulni a saját életfeladatunkhoz, vagy mennyire akarunk (még mindig) másoknak megfelelni helyette.
A korszakok
A nagyjából hét éves ütemek folyamatos építkezés és lebomlást jelölnek. Nem a születésnapon a legaktívabbak, hanem a korszakok egymásba simulva léteznek. Elkezdôdnek és hat év elteltével lassan átalakulnak az újabb korszakká. Nem hirtelen és elvágólag. Az önmunka tehát folyamatos, az ebben való sikerünk, örömünk vagy éppen kudarcunk és dacunk viszont ritmusosan változik. Mindig a kezdô 7 év a legfontosabb, ezt kell jól – az életfeladatnak megfelelôen- teljesíteni, ekkor könnyebb a következô 21 év. Persze menet közben is sok mindenre rájövünk, ami elôrébb mozdít és nagyon fontos útmutató a szolár Szaturnusz jelzése is az aktuális év üdvös teendôinek meghatározását illetôen.
Haladóknak: a Szaturnusz felsô kvadrátja (önmagával) könnyebben megélhetô átalakulást, az alsó kvadrátja nehezebb, szorítóbb, küzdelmesebb leválásokat jelöl. A szembenállás (14 évente) a külvilággal való konfliktust hozza valamilyen formában, az együttállás (28-29 évente) az önképet alakítja át gyökeresen. Majd kezdôdik ugyanez elörôl magasabb szinten a tapasztalatok függvényében.
Az elsô hét év a gyökérverés idôszaka, az alapozásé és a nevelôdésé. Belenövünk a környezetünkbe. Szokjuk a világot. Jó sokat tanulunk! Ez egy nehéz idôszak, tele változással, élményfeldolgozással, határátlépéssel. Aki itt -önmagához képest- jól teljesít, a nehezén már túl van!
A 8-14 éves kor az önfegyelem, a beavatás, a leválás, a választás idôszaka. Önállósodunk. Ez egy könnyebb korszak. Tele élménnyel és nyitottsággal.
14-21 éves kor körül akinek fejlett a kötelességtudata jól szerepel, veszi az akadályokat és nagyot lép elôre a felnôttlét felé. Aki nehezen vesz magán erôt, az itt kap elôször jelzéseket, hogy másképp kellene. Az elsô krízis-zóna, az igazi dac-korszak.
21 éves kortól kezdôdôen egy nehéz felépítô szakasz kezdôik, amely az elsô nagy zárással fejezôdik be.
Korszakváltás kezdete, ezért meglepôen kritikus kor a 28-29 éves fordulópont. Asztrológiai szempontból egy plusz adalék: ekkortól az aszcendens szerepe hangsúlyosabb a nap-jegynél, tehát a személyiség jelentôsen átalakul, szemléletet vált, sokszor ritmust és életmódot is. Ekkor már elkezdjük élni azt, akik vagyunk, az önfelfedezésé, az aktivitásé a fôszerep. Vagy nem, de ennek késôbb ára lesz. Életünk során két igazi nagy korszakváltásunk van, ez az egyik ( és 29 év múlva a másik: az idôskor megélése). Itt kell megint jól célt meghatározni, viszonyulni, fejlôdni. Mivel a felnôtté, önállóvá válás napjainkban kitolódott, ez a korszak nehezen különíthetô el.
Véleményem szerint 21 éves korunktól 35-ig egy tömbben éljük meg a Szaturnusz két ciklusát, keverve használva ki és szenvedve el a jelzett lehetôségeinket. Nagyon fontos volna ebben a létszakaszban több tudatossággal fordulni a valódi céljaink, értékeink felé, de ez nagyon nehéz, tekintve, hogy a társadalmi elvárások épp ellenkezôleg orientálnak (a karrier felé, amely világi szempontokat tükröz: anyagi sikert, státuszt, népszerûséget). Az ekkor rosszul megválasztott életstratégiák a 56 éves kor körül köszönnek vissza élesen.
A 35-42 éves kor komoly krízis, a radikális irányváltások (válások, hivatásváltások, nagy vállalások) ideje. Az elsô helyzet, amikor is el kell engedni azt, ami nem a miénk. És ezt húsbavágóan érezzük is, noha nem feltétlenül teszünk is érte. Az eddigi önmunkánk kerül megmérettetésre, ezért a sok nehéz pillanat, elbizonytalanodás, kétely és útkeresés. Mindez teljesen normális. Valóban új utakat kell kijelölni a mélyebb önismeret segítségével. Elkezdôdik ugyanis az élet második fele, ha nem is matematikailag.
A pszichológiában életközépi válságnak nevezett idôpont a 40-42 éves kor, ami az új lendületvétel ideje. Leginkább a kapcsolatoknak kell változniuk: a barátiaknak éppúgy, mint a párkapcsolatnak. És egzisztenciálisan is többre, kibontakozásra vágyunk (még inkább). Ez a szakasz 49 éves korig tart, nem ritkán évekig elhúzódó válságokkal súlyosbítva. Fontos szerepet kap ekkor a hit, ami a tapasztalatot és a tudást (amelyek a válságokhoz vezettek) felülírja.
A következô ütem (49-56) a beéréssel, elismerésekkel kecsegtet. Itt lehet learatni, az eddigi munka termését. Nagyon élesen tükrözôdik vissza a közérzeten az elvégzett munka: elégedettség vagy frusztráció. Az elvégzett munka persze nem ügyiratokban vagy profitban mérendô, hanem az igazi, szaturnuszi énünk érdekében tett erôfeszítéseink méretnek meg (minden egyes ciklusban). Ha jó munkát végeztünk ebbôl a szempontból itt egy komoly spirituális jól-lét élmény is keletkezik, ami markáns erôforrás a továbbiakhoz.
Az 56 éves kortól induló ciklus a megnyugvásról, a cél-váltásról szólna, ámde ezt az elképzelést a nyugdíjrendszer jelenleg nem támogatja. Így érdemes a tanításra, tudás-átadásra törekedni, ez is lehet elégedettséget fakasztó érzés. Ez megint egy könnyebb, bölcsebb, békésebb idôszak.
Nem így a következô (63-70), ami kifejezetten irritáló tud lenni, nem ritkák az öngyilkosságok sem. Az új korszak ugyanis -az aktivitás lezárásával- nem mindenkinek kielégítô. Pedig ebben az idôszakban már nem a teljesítmény fokozása a cél, hanem a bölcsesség és a befelé fordulás! Csak így lehet kiegyensúlyozottan szembe nézni a határainkkal, amelyek kint a munkaerôpiacon és a testünkben egészen konkrétan megjelenítôdnek.
A 70-77 éves korszak megint csak egy külvilág-konfliktust hoz: ha van párkapcsolat akkor abban élezôdnek a harcvonalak és tevôdnek át a szerep-hangsúlyok; ha ez nincs, akkor a világgal gyûlik meg a bajunk. Fôleg, ha a belvilág zavaros és lázadó.
A 77- 85 éves kor megint egy kicsit lecsendesedettebb, megbékéltebb, elfogadóbb és remélhetôleg hitben és tudásban megerôsödöttebb.
És így tovább: építkezünk és sallang-mentesítünk évrôl-évre, korszakról-korszakra. Errôl szól a Szaturnusz. Nem többrôl és nem kevesebbrôl.