Az újszülött esetében a bélben magtapadó és elszaporodó baktériumok függnek a szülés módjától, az anya saját baktériumflórájától és a baba táplálásától.
Császármetszés és/vagy az anyatejes táplálás korai elhagyása esetén a gyermek baktériumflórája késve vagy nem tökéletesen alakul ki.
A csecsemôkorban kialakult bélflóra összetétele az egyénre jellemzô és meghatározza a felnôttkori baktériumok összetételét.
A bélflóra és az immunrendszerünk közötti kapcsolat és párbeszéd már születésünk után közvetlenül megkezdôdik. Az immunrendszer, illetve az anyatejben levô immunfehérjék segítségével alakul ki a gyomor-bélrendszerünkben élô baktériumok (bélflóra) mennyiségi és minôségi összetétele.
Másrészrôl, a már kialakult bélflóra fontos szerepet játszik az immunrendszerünk további fejlôdésében, mûködési egyensúlyának kialakításában. Ez a kölcsönös egymásra hatás egész életünkben megmarad és a bélflóra végig fontos szerepet játszik az immunrendszer mûködésében. Az utóbbi évtizedben a kutatások számos bizonyítékát szolgáltatták ennek. Azt is igazolták, hogy az egészséges bélflóra szinte nélkülözhetetlen az immunrendszer kiegyensúlyozott mûködéséhez. Tudjuk, hogy az immunfehérjét termelô sejtek mintegy 70-80%-a a bélhuzamban helyezkedik el.
Erre szükség is van, hiszen a béltraktus közel 400 m2-es felszínén, a táplálékkal bejutott milliónyi idegen fehérje és egyéb táplálék alkotóelem felismerése itt zajlik. Az egészséges bélflóra, mely sok milliárd baktériumból áll, egyik fô feladata az immunrendszer serkentése és szabályozása. A bélflóránkban található jótékony baktériumok sokféle módon avatkoznak be védekezôrendszerünk mûködésébe. Egyesek a felismerésre váró idegen anyagokat „odaviszik" a védekezô sejtekhez, hogy azok felismerjék ôket.
Mások a káros (veszélyes) baktériumok elleni anyagok termelésére utasítják a bélhámsejtek speciális csoportját. Olyan védô baktériumaink is vannak, melyek a nyálkahártya épségének megôrzésével megakadályozzák az esetlegesen káros, allergiás reakciót kiváltó idegen anyagok bejutását, csökkentik az allergiás reakciókért felelôs IgE tipusú ellenanyag termelését.
Több olyan baktérium is van, mely különbözô mértékben képes a nyálkahártyák fô védô ellenanyagának ( Ig A) a termeltetésére, míg mások gyulladáscsökkentô anyagokat termeltetnek az immunrenszerhez tartozó sejtekkel.
A klinikai kutatások bebizonyították, hogy azoknál az embereknél, akik tartós fizikai vagy lelki stressznek voltak kitéve, mind a bélflóra pusztulása, mind az immunrendszer gyengülése megfigyelhetô.
Az is igazolódott, hogy a bélflóra visszapótlása - egyensúlyának visszaállítása - után az immunfehérjék szintje és a csökkent immunsejtek (természetes ölôsejtek, melyek az azonnali védekezést biztosítják) mennyisége is helyreáll. Ugyanez a helyzet, ha más okból (antibiotikum szedése vagy vírusfertôzés után) károsodik a bélflóra.
Gyermekeknél közösségbe kerüléskor gyakran tapasztalunk nehezen javuló, visszatérô légúti hurutokat. Ilyenkor az immunrendszernek segítségre van szüksége, érdemes tehát probiotikus készítménnyel rendezni a bélflórát, ami serkenti a védekezô mehanizmusokat. Ezeket használhatjuk már a közösségbe menetel elôtt, sôt a téli-tavaszi un. megfázós idôszakok elôtt is, hogy felkészítsük a szervezetet és megelôzzük a kellemetlen tüneteket.
A bélflóra egyensúlyának rendezéséhez (a baktériumok megtapadása, elszaporodása) idôre van szükség. Kutatások igazolták, hogy az immunrendszerre kifejtett pozitív hatás elôször 4 hetes folyamatos használat után jelentkezik. Ez kitartást és türelmet igényel mind az orvos, mind a beteg részérôl.