Koreai kutatók a földieperben, málnában, áfonyában és gránátalmában megtalálható ellagic savat adtak laboratóriumi körülmények között emberi bôrsejtekhez, illetve olyan szôrtelen egerek bôrére kenték fel, amelyek erôs ultraibolya sugárzásnak voltak kitéve. Az emberi sejtekben az ellagic sav csökkentette a kollagén lebomlását és a gyulladásos választ, vagyis a ráncok kialakulásának két legfôbb okát. Hasonló eredményeket értek el négyhetes egerekben, amelyeket gyakran használnak bôrgyógyászati kísérletekhez, mivel bôrük hasonló az emberéhez.
Nyolc héten keresztül 12 szôrtelen egeret tettek ki hetente háromszor egyre növekvô erôsségû ultraibolya sugárzásnak. Ez az erôsség embereknél napégést és bôrkárosodást okozott volna, állítják a dél-koreai Hallym Egyetem kutatói. Az egerek felének bôrére naponta ellagic savat tartalmazó kenôcsöt kentek azokon a napokon is, amikor nem voltak UV-sugárzásnak kitéve. A többi egérre nem kentek ilyen kenôcsöt.
Azoknál az egereknél, akik nem kaptak ellagic savat tartalmazó kenôcsöt, ráncok alakultak ki és bôrük megvastagodott, ez mutatja a bôr károsodását. Az ellagic savat kapott egereknél kevesebb ránc képzôdött, állítja a New Orleansben rendezett Kísérletes Biológia 2009 gyûlésen kedden elôadott tanulmány.
Emberi bôrsejteken az ellagic sav úgy véd az ultraibolya sugárzás ellen, hogy gátolja a mátrix metalloproteáz enzimek termelôdését, amelyek lebontják a kollagént és gátolja a gyulladási folyamatokban résztvevô ICAM molekula képzôdését is.