Ezoteria: a valódi énünk megismerése

ôszintén reméljük, hogy ezen kis írások, megnyerik tetszésüket, még ha idônként furcsák és elgondolkodtatóak is. De mit is jelent ez a szó, ezoterikus?


Ezoteria



Titkos, rejtett, csak a beavatottak számára érthetô tanok, jelenségek. Az ezotéria része a spiritizmus is, mely tulajdonképpen a halhatatlanság tana, és minden vallás fölött áll. Ezek tanok felölelik a béke, a szeretet, a lélek, a szellem, és általában az ember boldogulását segítô dolgok igaz tudását, kutatását. Úgyhogy az ezoteria mostantól fogva legyen hétköznapi dolog. Mert az is. Egyszerûen, mert eljött az ideje. Azért mert a „beavatottak” évezredekig rejtegették elölünk azt a tudást, ami minden embert a maga méltóságában, születésétôl kezdve megillet, azért még nem kell úgy elmisztifikálni. A „beavatott” is csak egy feltupírozott szó, csak annyit jelent hogy, tudni valamit.



 











 



Beavatás



 



Képessé tétel. Beavatás által új (gyakorlati) képességekre teszünk szert,/ általában magasabb tudat megszerzése érdekében/. Ez tudás nem más, mint az Élet, az Ember saját valódi lényének megismerése, és létének, önmegvalósításának a beteljesítése. De miért kellett rejtegetni ezt a tudást saját magunk elöl? Ha végzünk egy gyors történelmi áttekintést, rá jövünk: az ok maga tudatlanság és a hitetlenség. Elôre bocsátom: senkit sem akarok hitében, vagy hitetlenségében megmásítani, megbántani, korlátozni, vagy gátolni. Ellenkezôleg, mélységesen tisztelem a másságot, az induvidiumot, és személyes tapasztalatot. Az igazság keresése az ember alaptermészete, és az ember igazsága pedig hitében jelenik meg. Hite pedig meghatározza minden gondolatát és cselekedetét.



 



Jó, jó de mi is az az igazság? 



 



Az az igazság, hogy az igazság, körülbelül ez: 



1. Szubjektív valóság, minden ember saját nézôpontjából, a saját tudatossági szintjén egyénileg állapítja meg.



2. Objektív Igazság – a mindentudás (Isten) igazsága, -hétköznapi emberi tudatossággal megismerhetetlen, ezért érdemben nem tudunk foglalkozni vele,- csak a megvilágosodás szintjén.



 



Ha az igazság ilyen sajátságos valami, akkor mi van a hittel? 



 



A hit: 



1. Nem tudom ezért úgy hiszem: Vakhit. Valamiért azt gondolom, érzem (az igazságtartalmától függetlenül), hogy ez úgy van.



2. A teljes belsô meggyôzôdés, bizonyosság, a megtapasztalt tudás alapján, az alany számára a tökéletes megkérdôjelezhetetlen szubjektív, vagy objektív valóság. Ezeket megvizsgálva láthatjuk, hogy az ember, vagy az 1-es vagy 2-es pontból választja ki önmaga világnézetét.(Mind az igazság, mind a hit rendszere szerint.) Valószínûleg a helyes nézôpont mindkétszer a 2-es pont lenne.



 



Csak van egy kis bibi! A hitem csak akkor lesz helyes, ha az objektív igazságot tapasztalom meg. Kicsit hasonlít arra a mondásra: „addig nem tudom megkeresni a szemüvegem, míg meg nem találtam a szemüvegem.” Hát valami ilyesmirôl szólna az ezotéria, az igazság kiderítése a bölcsességeken és az univerzális törvények rendszerén keresztül, és nem valami bonyolult hókusz-pókusz, egekbe misztifikált felmagasztalt csúcsvallás. Ezért, ha megakarjuk találni a „szemüvegünket” akkor most tegyük úgy, mint még sose. Vagyis használjunk új nézôpontokat: pl. egyáltalán minek nekünk szemüveg?