Tulajdonképpen a horoszkópot csak is egyénileg érdemes elkészíttetni, hiszen a bulvár lapokból jól ismert általános leírások csupán arra hivatottak, hogy lejárassák a hiteles asztrológusok munkáját.
A születési képletünket (a radixot) a pontos születési hely és idô (óra, perc!) ismeretében állítja fel a szakértô. /Amennyiben a születési óra-percrôl nincs tudomásunk, akkor lényeges sorsfordulókat jelölô életeseményeink dátumából szintén ki lehet számolni a születési idôpontot, mert az asztrológia szerencsére nemcsak elôre, de visszafelé is mûködik./ Természetesen nincs két tökéletesen egyforma horoszkóp, mivel még az ikerpárok esetében is megfigyelhetôk bizonyos eltérések a perceket kitevô „érkezési” különbségek miatt. Ha pedig nem is egynemûek a csecsemôk, akkor tovább fokozódnak a távolságok, nem beszélve az adatok mögött lakozó, más-más múlttal és motivációval rendelkezô lelkekrôl.
Simon Szilvia
Horoszkóp készítésAsztrológia tanácsadás
Önismereti tanácsadás
Személyiségfejlesztés
További információk
A horoszkóp nem tesz mást, minthogy visszatükrözi saját realitásunkat, méghozzá olyan mélységben és annyira árnyalt változatban, amilyen szinten mi magunk hajlandóak vagyunk szembenézni egy-egy részletünkkel. Ugyanakkor a képletben felbukkanó analógiák és összefüggések gyakorlati megvalósításának, tehát az egyéni megélési módoknak a spektruma színes. Nem mindegy, hogy ugyanazt a feszült, illetve harmonikus bolygóállást valaki szabad akarata révén az épülésére használja, vagy beletörôdik a helyzetébe, netán elherdálja, amit kapott s külsô teherként, nyomásként szenvedi el az említett tulajdonságokat. Mostani “én-erônk” foka és lehetôségeink mennyisége, minôsége természetesen hosszú múltra tekint vissza karmánk (korábbi tetteink következményei) nyomán. Még kevésbé érdektelen, hogy milyen formában vonzza be valaki az életébe a horoszkóp által mutatott alapmotívumokat. Elôfordulhat, hogy egy ember elsôsorban belsô sugallatok alapján létezik, cselekszik s nincs már szüksége arra, hogy kívülrôl konfrontálódjon a személyisége fonákjaival. Ebben az esetben nyilván erôs az illetô “testi-lelki önmaga” és az égi ”forrás” közt a kapcsolat, vagyis egy ilyen személy tudatos, azaz jelentôs önreflexióra képes szellemrôl beszélhetünk. Ekkor nem szükségesek az állandó, durva szembesítések a sors részérôl, mert kisebb utalásokból is tud olvasni az érintett.
Mi emberek persze a megvilágosodástól különbözô messzeségben élve, más-más ponton akadtunk el. A sok bolygó, (amely mind különbözô jegyekkel, vonásokkal gazdagítja az egyéniségünket) jelképezi a(z olykor egymásnak ellentmondani látszó) darabjainkat. Ezeket kellene fokozatosan (talán életeken át) egységes egésszé olvasztanunk, hogy közelebb kerüljünk osztatlan isteni önvalónkhoz. Ha változtatni szeretnénk, akkor érdemes megnyílni és bizalommal együttmûködni az asztrológussal az eredmény személyesebbé, intenzívebbé tétele érdekében, mert ha megértjük, hogy fontos a kérdéseink precíz megfogalmazása, máris könnyebben kapunk hasznos válaszokat, mintha üveggömbként kezelnénk a horoszkópot. (Persze a segítô szándékú tanácsadó abban is támogathat, hogy sikeresen közelítsünk a sokszor önmagunk elôl is rejtve maradt valódi gócok, vagy kérdôjelek felé.)
Amennyiben hiteles asztrológust találunk, akinek a szemei elôtt megnyílhatnak a védett, szent tudás, a “MINDEN EGY” kapui, akkor nem történhet velünk semmiféle kellemetlenség, maximum feljebb emelkedhetünk a kétségek közül a polaritásokon túli régiókba. Belepillanthatunk abba a rejtett forgatókönyvbe, ami megmutatja, hogy miként fakad egy tôrôl az összes bennünk dúló ellentétpár s azok hogyan egészítik ki egymást a gyakorlatban… Mindössze a fejlôdési szándéknak kell pislákolnia bennünk.
Ha esetleg negatív tapasztalatot szereztünk valakirôl, aki asztrológusnak adta ki magát s pszichológiailag, emberileg felkészületlenül bánt velünk, ne kövessük el azt a hibát, hogy az egész tudományágat leírjuk! Megpróbálom a teljesség igénye nélkül felvázolni, hogy mi mindenre jó az asztrológia.
Az asztrológus készíthet személyiség elemzést, beavathat minket sorsfeladatunk lényegébe, figyelmeztethet azon öntudatlan mintáink következményeire, melyeket szüleinktôl, vagy ôseinktôl örököltünk. (A téves múltbeli hajlamok esetleges ismétlése által nehézségeket gördíthetünk magunk elé az emberi kapcsolatainkat, vagy egyéb életterületeket illetôen.) Rávilágíthat egy emberi találkozás, valamint egy adott idôciklus kihívásaira, inspiráló erôire és megállapíthatja, hogy valamely periódus alkalmas-e bizonyos ügyek kivitelezésére. A megoldást persze mindig nekünk kell kieszközölnünk és a tanulás útját sem járhatja végig helyettünk senki más. Tudnunk kell, hogy többféle asztrológiai irányzat létezik és én hiszek benne, hogy „a vonzás törvénye” alapján mindenki ahhoz a segítôhöz jut el, akivel közös tapasztalatra kell szert tennie, de ettôl függetlenül nem mindegy, hogy ki elemzi az adott képletet.
Nem az asztrológia használhatósága, hanem az asztrológus személyiségének éretlensége, letisztázatlansága jelentkezhet akadályként az analízis során. Ugyancsak számít a kérdezô önismereti fejlettsége, mert a megfogalmazódó problémákból derül ki, hogy mennyire él tudatos, felelôsségteljes életet valaki. És ez az a pont, amire ismét szeretnék több figyelmet fordítani.
Sokan azt várják az asztrológustól, hogy találja ki, hogy mi történt velük eddig és hogy egyáltalán mire lehet kíváncsi a kliens, hiszen tesztelni akarják a tanácsadót, illetve az asztrológiát. Ám a helytelen kérdések téves várakozásokat ébresztenek, miközben elsiklunk a lényeg mellett.
Nagy lehetôségeket és rengeteg megerôsítést, támogatást lelhetünk a horoszkópunkban, azonban nem szabad függôvé válnunk, vagy „eleve elrendelésként” felfogni a kapott útmutatást. A saját spontán intuíciónk, önálló döntésünk, józan eszünk és a felelôs magatartásunk legalább olyan döntô szerepet kell hogy kapjon, mint a csillagokba kódolt élettervünk. Ha átadjuk a magát asztrológusnak nevezô személyek kezébe a szabad akaratunk hatalmát, akkor könnyen áldozatul eshetünk egy erre éretlen, esetleg tudatlanságában elsötétült „szellemi vezetônek.” Ami azonban valóban lényeges, az a következô: a horoszkópot elemzô személy elsôdleges feladata nem a jóslás, illetôleg egy ember múltjának, jövôjének részletes lefestése. Az asztrológia nem is a bolygók racionálisan és fizikai értelemben vett sugárzása köré szervezôdik elsôdlegesen, még ha ez sokakat csalódással is tölt el.
Ez az ôsi módszer egy komplex, kifinomult szimbólum rendszer, ami arra való, hogy egyértelmûen rálássunk belsô mechanizmusaink magjára s az életünk összefüggéseinek miértjére. Egy szövevényes energia ábra is egyúttal a horoszkóp, ahol egy áramkörhöz hasonlóan futnak különféle minôségû, valamint irányú kapcsolódások, energiapályák az egyes gyújtópontok (bolygók) között.
Én személy szerint nem tudom a végsô választ arra, hogy mitôl mûködik az asztrológia, de több éves tapasztalatra (és több száz elemzett horoszkópra) hivatkozva mondom, hogy kézzel fogható és reális eredményekkel szolgál s nem hiszem, hogy a „miért”-ek ok-okozati boncolgatása mindig a helyes feleletek, vagy a belsô elégedettség felé mutatna. Szkepticizmusra szükség van, ám magasabb perspektívából, elfogadóan, sôt egy „égi rendet” megilletô alázattal érdemes szemlélnünk a horoszkópban rejlô esélyeket. Önismeretünk, valamint belsô harmóniánk fokozásának kiemelt stációit követôen pedig idôrôl-idôre félre is rakhatjuk a módszert intellektuális értelemben.
A horoszkóp tehát a lelki gyógyulás eszköze, ami fölöslegessé teszi önmagát, ha készen állunk az önkéntes, felelôsségteljes, tudatos cselekedetekre, melyek nemcsak a rációnk és az egónk vágyait tükrözik, hanem testünk, lelkünk, szellemünk egységébôl fakadnak. Egy hagyományos pszichológiai kérdezz-felelek csapdáihoz képest az asztrológia pillanatok töredéke alatt rábök azokra a „csomópontokra,” melyek blokkoló hatása hiányzó láncszemként torlaszolja el utunkat.
Ahol tartunk a tudatosságban, vagyis amilyen mély és magas szintû a testi, lelki, szellemi harmóniánk, olyan jellegû élmények formájában történnek velünk különféle események kívül-belül. Aki uralja (nem elfojtja, hanem ismeri és kézben tartja) a személyisége összetevôit, az nem külsô fenyegetô erôként néz a sorsra, sôt éppen ellenkezôleg: az fejet hajt bizonyos keretek elôtt, vállalva a keresztjét. Amennyire rajta múlik, megpróbál túlnôni a saját határain, melyeket igazából ô maga teremtett a múltban, hogy e kényszer-korlátok révén tanulhasson, és addig teszi majd mindezt, amíg fizikai testben „karmát” épít öntudatlan tetteivel. Szabadabb és örömtelibb emberré az válhat, aki folyamatosan munkálkodik adottságai, illetve körülményei csiszolásán, ahelyett, hogy irracionális félelmekkel telített “gyermekként” gubbasztana, várva, hogy mikor váltják meg mások, vagy mikor sújt le rá a (saját pszichéjébôl kivetülô, megtestesülô, de nem létezô ) „Kaszás”. Bármilyen kiábrándító, mégsem az asztrológus, illetve a Sors játssza a fôszerepet az életben, így továbbra is ránk, emberekre fog hárulni a feladat, hogy napjainkat gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá tegyük.
Csak a változás állandó s ennek jegyében nem lehetnek kôbe vésve a képletünkbe írt folyamatok sem. Mûködik egyfajta külsô-belsô ritmus, valamint tervszerûség a legtöbb ember sorsában, ám ez annál rugalmasabbá válik, minél kevésbé vagyunk kiszolgáltatva beazonosítatlan személyiségrészeink, lappangó traumáink ránk köszönô tûzijátékának. A kiteljesedéshez nyújthat segítséget egy önismereti elemzés, vagy egy aktuális szembesítés, ha éppen elbizonytalanodtunk azzal kapcsolatban, hogy merre érdemes továbbhaladnunk. A fenti gondolatokkal kívánok sok sikert minden kalandvágyó útitársamnak az elégedettség mozzanatait tükrözô élet „csillagpályáján” lépdelve…
Írta:
Simon Szilvia
aranyhoroszkop@gmail.com
simonszilvi.extra.hu