Bár a skandináv országokról általában a jó szociális körülmények jutnak eszünkbe, mégis finn kutatók a szociális körülmények és az elhízás mértékének kapcsolatát vizsgálták.
Finnországban az ezredfordulón közel kétezer (1894), 18-29 éves felnôtt vett rész abban a vizsgálatban, mely azt hivatott kideríteni, van-e és ha igen, milyen kapcsolat lelhetô fel a testtömeg index, és a gyermekkori szociális körülmények között.
Azt találták, hogyha a szülôk képzettsége alacsonyabb, munkanélküli van a családban, vagy a gyermek csonka családban nô fel, akkor a nôk esetében nagyobb a túlsúly (BMI 25-30) kialakulásának veszélye, bár más, pozitív ráhatásokkal ez az esély jelentôsen csökkenthetô.
Ha azonban más negatív tényezôk is megtalálhatóak, pl. a szülôk alkohol vagy mentális problémája, vagy bántalmazás az iskolában; akkor már nem a túlsúlyosság, hanem az elhízás (BMI 30 felett) esélye nô szignifikánsan.
A férfiak ilyen szempontból kicsit szerencsésebbek, náluk nem találtak olyan gyermekkori szociális faktort, mely ilyen látványosan megjósolhatta volna a túlsúly, vagy elhízás kialakulást, mint a hölgyek esetében. Az kiderült azonban, hogy mindkét nem esetében erôs kapcsolat lelhetô fel a szülôk végzettsége és gyermekeik testtömegének növekedése között.
A felfedezett kapcsolatok jelentôsége abban rejlik, hogy ismeretükkel hatékonyabb prevenciós programok tervezhetôk, melyekkel a fennálló szociális hátrányok ellensúlyozhatóak.