"A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen." - állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövô hónapban megjelenô cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idôtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentôsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem. Ha van érzékünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, életünk 7,5-10 évvel lehet hosszabb.
Az eredmények újabb fontos darabkát adnak ahhoz a képhez, amit világszerte több kutató is próbál összeilleszteni arról, hogy vajon mi tesz minket boldoggá, és arról, hogy a fejlett országokban az anyagi javakkal megáldott emberek miért nem elégedettek az életükkel.
"Elképesztôen romboló hatású az elképzelés, hogy van egy boldogságnak nevezett állapot, meg tudjuk azt határozni és mérni is lehetséges." - állítja 2007-es könyvében Bill McKibben. "A közgazdászok gazdagabb fogalomvilággal kezdhetnek gondolkodni az életrôl. Nem azt fogják kérdezni, hogy mit vettél, hanem azt, hogy jól élsz?
Az anyagi gyarapodás csak kevéssé boldogít az ilyen kutatások szerint. A boldogságot elôsegítheti a barátság, az emberi közösség, továbbá magasabb rendû szociális tényezôk: úgymint szabadság, demokrácia, hatékony állami intézmények, jogszerû mûködés.
Az apácák az egyik legboldogabb csoport
A Journal of Happiness Studies-ban megjelent Veenhoven-cikk szerint a boldogság hosszú életre való hatása legerôsebben amerikai apácák egy csoportjánál tapasztalható. Talán amiatt, mert életüket szoros, stresszmentes életközösségben élték le, mely célt adott mindennapjaiknak.
A Grammy-díjas sikerdal szövegét egy népszerû indiai guru, Meher Baba ihlette. Manapság több mint száz országban Buthántól Amerikán ás Ausztráliáig a közgazdászok igyekeznek a „boldogság" -indikátort (mint az életminôség új mutatóját) is figyelembe venni a növekedés mértékének megállapításakor.
Veenhoven a cikkben elôször a statisztikai adatokat vizsgálta, hogy lássa, a jókedv hatással van-e a betegségekre, de arra a következtetésre jutott, hogy míg a boldogság segített néhány rákos esetében, akiknek kiújult a betegségük, általánosságban a boldogság nem hosszabítja meg a haldoklást.
A boldog ember egészséges
Az egészséges emberek közt a boldogság megelôzi a betegségeket, ennélfogva hosszabítja meg az életet. A boldog ember figyel a testsúlyára, hamarabb felfigyel a betegségek tüneteire, kevesebbet iszik és dohányzik, általánosságban egészségesebb életet él. Aktívabbak is, nyitottabbak a világra, magabiztosabbak, jobb döntéseket hoznak és a társasági életük is szerteágazóbb.
"Már tudjuk, hogy a boldogság javítja az egészségi állapotunkat, csak még azt nem tudjuk pontosan, hogy miként. A hosszas boldogtalanság aktiválja a megszoksz-megszöksz reakciót, ami hosszú távon káros lehet, mert magas vérnyomást okozhat, vagy az immunrendszer gyöngülését."
A hangulatjavítás érdekében még több kutatást kell végezni az életkörülményekkel ill. az iskola hosszú távú hatásával kapcsolatban. A munkával való elégedettségrôl végzett felmérések nem kérdeztek rá arra, hogy az egész életükkel mennyire boldogok.
Néhány ember tanácsra szorul, hogyan lehetne boldog
Ezek az eredmények új távlatokat nyitnak a közegészségügyben. Az államnak meg kell tanítani az embereket annak mûvészetére, hogy milyen módon élhetnek jól. Segíteni kell kifejleszteni az élet élvezetének képességét, arra, hogyan hozzanak jobb döntéseket, és hogyan fejlesszék magukat az élet valódi értelmének felfedezéséhez.
„Ha betegnek érezzük magunkat, elmegyünk az orvoshoz. De nincs kihez fordulnunk, ha boldogtalanok vagyunk. Egyelôre nem áll rendelkezésre szakember, aki útmutatást ad a boldogabb élethez. Ez egy piaci szarvashiba, fôként, ha azt vesszük, hányan szeretnének még boldogabbak lenni."