Feszültségoldó légzés

Bár ritkán gondolunk rá ebben az összefüggésben, de a légzésünk a legjobb feszültség oldó, energizáló eszközünk, amely folyamatosan rendelkezésünkre áll, amíg csak élünk.


 



Szervezetünk egyik legfontosabb méregtelenítô szerve a tüdô. Belégzéskor testünk sejtjei oxigénhez jutnak, kilégzéskor pedig eltávozik az anyagcsere végterméke, a széndioxid.



 



Az emberek többsége felületesen lélegzik, ami csökkenti a vér oxigén telítettségét, hátráltatva ezzel a méregtelenítést. Mivel a méreganyagok egy része így nem tud távozni, fáradttá, lehangolttá, erôtlenné válunk.



 



A helyzetet csak tovább rontja, hogy stresszhelyzetben, vagy ha félünk, automatikusan visszafojtjuk a lélegzetünket, tovább csökkentve a bejutó oxigén mennyiségét.



Ha képesek lennénk mélyebben, lassabban lélegezni, és naponta néhány percet tudatosan irányítani légzésünket, számos kedvezô élettani hatást figyelhetnénk meg magunkon.



 











 



Az utóbbi idôben a nyugati orvoslás is kezd felfigyelni a különféle légzéstechnikákra, ugyanis vizsgálatok azt mutatták, hogy már napi tíz perc tudatos légzés jelentôsen csökkenti a feszültségszintet, valamint többlet energiával lát el.



 



Nagyon fontos a helyes légzés megtanulása. Az ún. teljes tüdôs légzés az alhasba történô levegôvétellel kezdôdik, majd a mellkas középsô, végül a tüdô felsô részét töltjük meg levegôvel. A kilégzés ugyanebben a sorrendben történik, tehát elôször a hasunkból fújjuk ki a levegôt, majd a mellkas középsô, végül pedig a kulcscsonti részébôl.



 



Optimális esetben a légzés orron keresztül történik, így a beszívott levegô fel tud melegedni és az orrjárat belsô falát borító csillószôrök egyúttal meg is szûrik. A helyes légzés által nagyobb mennyiségû levegôt lélegzünk be, javítjuk a vérkeringésünket, erôsítjük a szívizmot és a tüdôt, gyorsítjuk az emésztési folyamatot. Emellett a megfelelô légzés pozitívan befolyásolja vérnyomásunkat, pulzusszámunkat és az immunrendszerünk mûködését.



 



Létezik egy ún. orrciklus, melyet a központi idegrendszer szabályoz. Egy annyit jelent, hogy vannak idôszakok, amikor a bal orrjáraton keresztül tudunk könnyebben lélegezni és vannak idôszakok, amikor a jobbon keresztül. Ezek a ciklusok 25-200 percenként váltakoznak. 



 



Ez a jelenség az agyféltekék dominanciájával függ össze. Amikor könnyebben tudunk lélegezni a bal orrjáraton keresztül, akkor a jobb agyfélteke mûködése dominánsabb, fordított esetben éppen a bal agyféltekénk aktívabb. Ezt használja ki az egyik leghatékonyabb légzéstechnika, a váltott orrlyukú légzés.



 



Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy hüvelykujjunkkal elzárjuk a jobb orrjáratot, és a szokásosnál valamivel mélyebben lélegzünk be a bal orrjáraton keresztül. Utána szabaddá tesszük a jobb orrjáratot és egyidejûleg elzárjuk a balt, és így a szabaddá vált jobb orrjáraton keresztül hosszan, nyugodtan kilélegzünk. Az elôbbiek szerint most a jobb orrjáraton keresztül belélegzünk, és balon keresztül kilélegzünk. Ezt ismételhetjük 5-10 alkalommal, de eleinte a megnövekedett oxigén mennyiség miatt kicsit szédülhetünk.



 



A váltakozó légzéssel a bal, majd jobb orrjáraton keresztül természetes módón tudjuk egyensúlyba hozni a két agyféltekét, ennek hatására az agyunk gondolkodó, elemzô része harmóniába kerül a megérzô, intuitív résszel, így képessé válunk egy idôben kihasználni mindkét agyfélteke erôsségeit és speciális adottságait...