Magzatkori stressz

Köztudott, hogy a kisbabákat hatalmas megrázkódtatás és trauma érheti születéskor. Az már kevésbé ismert, hogy mekkora stressznek lehetnek kitéve a fogantatástól kezdôdôen az egész magzati lét alatt.


Az anyaméhben töltött idôszak alatt a magzatot ért hatásokat a szervezet sejtjei megôrzik egy életre. Ezek pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a születendô baba személyiségét, leendô társkapcsolatait, anyagi helyzetétét és egész életútját. 








Azok a feszült helyzetek, melyeket a magzat az anyaméhben átél az édesanyán keresztül, meghatározzák, hogy milyen módon lesz képes kezelni születés után az ôt ért benyomásokat.



 



Az átélt stresszek az egészségére is komoly hatást gyakorolhatnak. Az utóbbi idôben számos tudományos kutatás indult a témában, melyek arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos betegségek oka nem kizárólag a génekben található, hanem a magzatkorban elszenvedett stresszeknek „köszönhetô”. Kiemelten pszichés betegségeknél figyelték meg ezt az összefüggést, úgymint depresszió, pánik betegség.



 



A magzatkori negatív mintákat vagy blokkokat a lábfej belsô oldalán lévô gerinc reflexzóna kezelésével lehet oldani.



 



A gerinc reflexzónája egyfajta „idôsínként” mûködik, amelynek megfelelô területe a terhesség bizonyos idôszakában ért hatásokat tárolja:



 





 



Lábfejünk alakjából sokszor már következtetni lehet arra, hogy az anyaméhben eltöltött idôszak melyik hónapjában érhetett minket jelentôsebb megrázkódtatás.