A kutatók ezeket a megállapításokat mintegy 60 ezer ausztrál munkavállaló mentális egészségére, és termelési mutatóira vonatkozó adatainak elemzése nyomán tették. A vizsgált emberek közül - nem meglepô módon - azok dolgoztak a legjobban, akik semmilyen pszichológiai problémával nem küzdöttek. Azok akiknél kimutatható volt valamilyen pszichológiai vagy pszichiátriai betegség, arról számoltak be, hogy a kezelése hatására a szorongásuk csökkent, és idôvel vissza tudtak térni a normális életükhöz, és a munkájuk hatásfoka is majdnem a normális szintre állt vissza a kezdeti alacsony értékek után.
A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy azok az egyének is nagy fejlôdést mutattak, akik kezdetben nagyfokú stresszel és szorongással voltak terheltek, de erre semmiféle kezelést nem kaptak.
A szakértôk véleménye szerint ez az anomália annak köszönhetô, hogy ez utóbbi csoport mentális kényszert érzett arra, hogy minél többet és minél jobban dolgozzon, azzal azonban, hogy ki lettek vonva a munkából, ez a feszültségforrás fokozatosan megszûnt, így helyreállhatott az értékítéletük, és az elmeállapotuk.
A kutatást végzô Amerikai Környezet és Foglalkozás-Egészségügyi Fôiskola munkatársai szerint a mentális betegségek, vagy elváltozások évente dollár milliárdokban mérhetô kiesést okoznak az amerikai államnak, a dolgozók lecsökkenô hatásfoka miatt.
„Az hogy egy kollégánk, vagy beosztottunk pszichológiai problémájának kezelésébe pénz fektetünk, minden bizonnyal egy olyan befektetés, amely idôvel bizonyosan megtérül" - írják a kutatást bemutató cikk szerzôi a Journal of Occupational and Environmental Medicine címû szaklapban.