Mivel azonban metafizikai szempontból semmi sincs rajtunk kívül – minden annak a visszatükrözôdése, ami a fejünkben zajlik –, semmi értelme Mongóliába repülni mindaddig, amíg nem illünk tökéletesen ideális partnerünkhöz. Viszont mihelyt készen állunk, már nem kell sehová mennünk, mivel ô egyszerûen fel fog bukkanni az életünkben.
Az elôadásaimon gyakran azzal a megállapítással állnak elô az emberek, hogy legnagyobb szívfájdalmuk abból fakad, hogy még nem találták meg a társukat. Megfigyeltem, hogy legtöbbször így reagálok:
- Mondd meg nekem az igazat; tudom, hogy tudod. Mi teszel, ami távol tartja tôled a szerelmet?
A teremben lévôk ilyenkor felszisszennek, mintha támadólag léptem volna fel. Nos, talán igen: arra kértem valakit, hogy nézzen szembe önmagával. Azt javasoltam, hogy vállaljon teljes felelôsséget az életéért. Lélegzetvételnyi szünet után pedig többnyire ôszinte és bevilágító választ kapok:
- Rászorulóként viselkedem.
- Vonzom a férfiakat, de aztán én magam is férfiként kezdek viselkedni, és ezzel elriasztom ôket. Nem vagyok valami nôies.
- Féltékennyé válok.
- Haragos leszek.
- Túlságosan irányítani akarok.
- Kétségbeesetten vágyom rá, hogy gyerekem szülessen, és a férfiak megérzik ezt.
Melyekre általában valahogy így válaszolok:
- Ó. Hát akkor nem csodálatos, hogy legnagyobb szerelmed nincs még melletted? Megoldhatod ezt a dolgot most, anélkül, hogy tönkretennél még egy rendkívüli lehetôséget!
Vagyis ez nem csak megmagyarázza, hogy ezek a nôk és férfiak miért vannak egyedül, hanem világossá teszi: jó, hogy egyedül vannak! Ezt az idôt arra használhatják, hogy felkészítsék magukat.
Ez idô alatt el lehet végezni mind a külsô, mind a belsô munkát, amely által azzá válunk, akik valójában vagyunk – nem pedig sérült érzelmek, beteges neurózis, és összetört álmok gyûjteménye egy megbocsátatlan múltból.
Legfontosabbként gondolataink természetén kell munkálkodnunk. Valahányszor arra gondolunk, ami hiányzik, még több hiányt teremtünk. Miért? Mert a hiány alapvetô hiedelmünk. Amikor elhiszed, hogy bármi is hiányozhat, még több hiányt vonzol. Hiányzik a szerelem az életembôl – ez a gondolat nem fogja odahívni a partneredet. Klassz, amim van – ez már sokkal jobb." (Marianne Williamson: A csodák kora)
Marianne Williamson is azon írók közé tartozik, akiknek a tanításait elkezdtem a gyakorlatban alkalmazni. Ezek a gyakorlatok aztán ahhoz vezettek, hogy felismerjem, mi mindennel tartom távol magamtól mindazt, amire vágyom – a szerelmet is. Ahogy azután elkezdtem lehámozni magamról a félelem páncélzatát, és megengedni, hogy valódi önmagammá váljak, megérkeztek a sikerek is. Arról szeretnék most írni, hogy milyen konkrét lépések vezettek ehhez.
Furcsán hangzik ugyan, de ha a társadat keresed, akkor elôször is vedd le a figyelmedet leendô kedvesedrôl (illetve a vele kapcsolatos hiány érzetérôl), hagyd abba a keresést, és kezdj el csakis magaddal törôdni. Fogadd el a helyzetet, hogy most éppen egyedül vagy, és ebben találd meg a boldogságodat. Ha úgy tetszik, rakd össze magad; válj teljessé; bontakoztasd ki a tehetségedet; keresd meg azokat az örömforrásokat, amelyek táplálnak.
Nagyon fontos tehát felismernünk, hogy ne azért keressünk társat, mert szükségünk van rá, mert nélküle nem tudnánk élni. Ez a hozzáállás csak távolabb löki a másikat, mert úgy érzi, túlságosan függôvé válnánk tôle. A harmonikus párkapcsolat kialakítására leginkább az ad lehetôséget, ha két önálló, teljes életet élô ember kapcsolódik egymáshoz.
Ennek érdekében már most megtehetsz néhány egyszerû lépést – mindegyik egyenként is rendkívül erôteljes, de ha együtt alkalmazod ôket, hatalmas változásokat fogsz tapasztalni.
1. Tudom, ki vagyok, és szeretem magam.
Minden reggel állj a tükör elé, nézz a szemedbe, mosolyogj, és mondd el magadnak tízszer:
- Szeretlek!
Bármennyire is furcsa az érzés, bármennyire is úgy érzed néha, hogy nem igaz, csak tedd meg, és figyeld, mi történik! (Egyszerû, de rendkívül erôteljes gyakorlat. Ha képes vagy rá, hogy mától kezdve életed minden egyes napján elvégezd, az összes olyan sebzettségedet begyógyítod vele, ami eddig visszatartott a boldogságtól!)
2. Legfontosabb kapcsolataim kapják a legtöbb figyelmemet.
Mivel a cél az, hogy ne azzal az egyetlen emberrel foglalkozz, aki egyelôre nincs jelen az életedben, hanem azokkal, akik igen, írj egy listát azokról, akik számodra a legfontosabbak. Majd mindegyikük neve mellé írd oda azt is, hogy mi az, amit a legjobban szeretsz bennük. Aztán ezt tudasd is velük valamilyen módon – levélben, telefonon vagy személyesen.
Figyeld meg, mekkora örömöt okoz pusztán megírni a listát és mellé a tulajdonságokat. Aztán még nagyobb öröm lesz figyelni a hatást, amit az elismeréseddel keltesz!
3. Épp olyannak szeretem az életemet, amilyen.
Este, lefekvés elôtt vedd elô a naplódat (vagy egy papírlapot), és írj le legalább öt dolgot, amiért hálás vagy. Ha több kívánkozik ki belôled, csak engedd áramlani. Figyeld meg, hogyan változnak meg az érzéseid, miközben a hálára összpontosítasz.
4. Elengedem a régi sérelmeket és csalódásokat.
Amikor van rá egy kis idôd, írj egy listát azokról, akik életed során megbántottak, akikre haragszol. Majd egyenként olvasd fel a nevüket, és tedd hozzá: megbocsátok neked. A végén mondd el ezt: Megbocsátok magamnak.
Ha a fenti megerôsítéseket minden nap elismétled, a gyakorlatokat pedig rendszeresen elvégzed, garantáltan megnövekszik örömteremtô és örömet befogadó képességed! Ez pedig lehetôvé teszi, hogy ellenállhatatlanul vonzóvá válj, és megérkezzen az életedbe a szerelem.