Többen kértétek, hogy kicsit fejtsem ki a rágódás témáját, amit a korábbi bejegyzésemben egy meglepô szempontból közelítettem meg.
Sajnos a jelenség, ha hosszú távon fennáll, káros következményeit tapasztalhatod:
-a szomorúságod nem csak hogy képes fenntartani, de tovább is mélyítheti
gondolkodásod negatív irányba alakítja
-csökken általa a problémamegoldó készséged, hiszen minden kapacitásodat a probléma elemezgetése, nem pedig megoldás keresése foglalja le
-mivel egyre kilátástalanabbnak látod a helyzetet, gyengül a motivációd,
csökkenhet a koncentrálóképességed
-kiszolgáltatottnak, erôtlennek és pesszimistának érzed magad
Jellemzô megélés, hogy Te folyamatosan töröd rajta a fejed, de valójában egy tapodtat sem haladsz elôre.
A rágódásnak 3 típusa létezik:
1. Múlt centrikus
Ebben az esetben gyakorlatilag a rágódás azt a célt szolgálja, hogy átdolgozd a múltat. Tipikusan ilyen jellegû gondolatok tartoznak ide, mint:
„Biztosan nem hagyott volna el, ha gyakrabban vettem volna neki virágot.
Ha hallgattam volna az orvosomra és többet mozogtam volna, most lenne komoly problémám a vérnyomásommal.
Miért éppen engem bocsátottak el a munkahelyemrôl, amikor soha nem kaptam negatív értékelést?”
2. Jelen orientált
Ez nem más, mint a gondterheltség.
„Most biztos mindenki azt gondolja rólam, hogy egy szerencsétlen vagyok.
Nincs értelme, hogy odamenjek hozzá, tuti más a zsánere.
Csak ezt a napot éljem túl!”
3. Jövôre orientál
Ezt hívjuk klasszikusan aggodalomnak, amikor azon szorongsz, hogy a jövôben mi lesz vagy éppen mi nem lesz:
„Hogy fogom kifizetni a gyerek táboroztatását?
Biztosan mást választanak helyettem, a felvételiztetô nem is nézett a szemembe, amikor elköszöntem.
Soha nem fogok tudni megszólalni japánul és ezért biztosan elküldenek a munkahelyemrôl.”
A legrosszabb hír pedig az, hogy azok, akik hajlamosak a rágódásra, hogy hosszan bosszankodjanak akár apró-cseprô dolgokon is, sokkal boldogtalanabbak azoknál, akik könnyebben túlteszik magukat ezeken a helyzeteken.
Mit tehetsz, hogy kikerülj ebbôl az ördögi körbôl?
1. Tereld el a figyelmedet!
Olyan tevékenységet válassz, ami örömmel, kíváncsisággal tölt el vagy éppen lefoglalja az összes szellemi kapacitásodat.
2. Ismerd fel, amikor rágódsz!
Minden egyes alkalommal, amikor azon kapod magad, hogy éppen rágódsz valamin, vegyél egy nagy levegôt hagyd abba a gondolatot, akár mondat közben is. Mintha írás közben egy szó közepénél felállnál és otthagynád a papírt. Minél többször szakítod meg ezt a folyamatot, annál ritkábban fogod megtapasztalni.
3. Jelölj ki napi 5 percet a rágódásra!
Így akárhányszor rágódáson kapod magad, figyelmeztesd magad, hogy ezzel majd csak hazafelé foglalkozhatsz, amíg a metrón ülsz. De viszont abban az 5 percben kötelezô rágódnod! És ugye ismerôs már gyerekkorodból, ha valami kötelezô, már nem is olyan vonzó és érdekes! J
4. Beszéld ki!
A társas támogatás pozitív hatásáról sosem lehet eleget írni. A legjobb, ha a másik meg tud hallgatni, de nem csatlakozik a negatív spirálhoz. Elfogadóan meghallgat és esetleg megosztja, hogy hasonló helyzetet ô korábban hogyan tudott megoldani.
5. Írd ki magadból!