Paprika. Mire jó?

A paradicsomhoz hasonlóan szintén a burgonyafélék családjába soroljuk, illetve abban is hasonlítanak, hogy mindketten Közép- és Dél-Amerikából származnak. Sikertörténete a 16-17. században kezdôdik, s azóta sem veszít népszerûségébôl.


Pedig nem indult ilyen jól a zöldség "karrierje". Bár Kolumbusz már a második útja (négy volt neki) során begyûjti a növényt, sokáig csak mint dísznövényt tartják az eurázsiai kontinensen, fûszerként és élelmiszerként nem termesztik, mivel úgy gondolják, hogy mérgezô.



Igazi népszerûsége paradox módon a napóleoni háborúk idejétôl számolható, amikor a Napóleon által elrendelt kontinentális blokád, illetve párhuzamosan az angolok tengeri blokádja miatt az ázsiai bors és az amerikai cukornád behozatala lényegében teljesen ellehetetlenül. A csempész árunak természetesen "borsos" ára volt, így az addigra Európában szó szerint úton útfélen vígan virágzó paprikára kezdtek ráharapni elôdeink.



Jól is tették, hiszen a paprika számos betegségre gyógyírt jelent. Ezt hamar felismerik, elsôként a különféle haditengerészetek, akik bármit megtettek volna addigra a matrózokat tizedelô skorbut visszaszorítására. A paprika erre kiválóan alkalmas volt magas C-vitamin tartalma miatt.





Mint közismert, ez idô alatt a paprika a magyar konyhát is átalakítja. A többi "amerikáner" növényhez képest nagyon korán, már a 16. században feljegyzések vannak a növény felbukkanásáról, valószínûleg török közvetítéssel érkezett hazánkba. Mint Európában, nálunk is elsôsorban dísznövényként tartják, de fôleg egyházi közvetítéssel (szegedi ferencesek) az Alföldön egyre inkább eluralkodik használata, különösen akkor, amikor a törökök éppen lezárták a kereskedelmi útvonalaikat a bors elôl.



Hazánkban igazán az Alföld déli és középsô részén ideális termeszteni, mivel a szárazságot jól tûri, de rendkívül fagyérzékeny.



Mire jó?



A paprika egyik legismertebb tulajdonsága a magas C-vitamin tartalma, mely a savanyítás során sem tûnik el a növénybôl, így a téli C-vitamin pótlás egyik legkönnyebb módja. Egy felnôtt embernek napi 50 mg C-vitaminra van szüksége, ezt a mennyiséget már 6 dkg paprika elfogyasztásával be tudjuk vinni a szervezetünkbe.



Emellett a paprika kiváló vérhígító, vérkeringés-serkentô, csökkentve ezzel az infarktus és a koszorúér betegségek kockázatát. Koleszterincsökkentô, és rákmegelôzô, köszönhetôen sokféle bioflavon tartalma miatt. A vörös paprikában található likopin, bizonyítottan kiváló prosztata, méh, vízhólyag, hasnyálmirigy rák megelôzésére.



Mint a paradicsom, úgy a paprika is kiváló antioxidáns hírében áll, így remekül köti meg az ártó szabad gyököket. Emésztés (és szélhajtó) serkentô hatása közismert, régóta használják gyomorpanaszokra.



Forrás: Stylemagazin.hu