Nagyon fontos az, hogy a gyermekre milyen tényezôk hatnak, amikor a teljesítményét mérjük, illetve gyakorlunk vele. Mindannyian szeretnénk kihozni gyermekeinkbôl a képességeik szerinti lehetô legtöbbet, ehhez azonban figyelembe kell vennünk a külsô körülményeket és a belsô jelenségeket is.
A teljesítmény szempontjábol kiemelkedô fontosságú a türelem. Mindannyian szeretnénk,ha gyermekünk a lehet legtöbbet, vagyis a képességeihez mérten a maximumot hozná ki magából. Sokat segíthetünk azon, hogy külsô körülmények ne akadályozzák meg, hogy megmutatkozzon a valódi tudás.
Elôször is, ha gyermekünkkel felmérés gyanánt feladatokat végzünk, vagy akár csak gyakorlunk, meg kell gyôzôdnünk arról,hogy egyértelmûen érti a feladatot, illetve az annak leírásával kapcsolatos fogalmakat, tehát érti, hogy mi a feladat. Sok hiba adódik félreértelmezésbôl, a gyermek számára ismeretlen, vagy félreértett fogalmakból.
Fontos a külsô zajok kizárása, amennyire lehetséges. Éhség, fáradtság, vagy ha ki kell mennie a mosdóba, igencsak megzavarhatják az összpontosítást.
Szintén belsô tényezô, ha a gyermek fél a kudarctól, emiatt jelentôsen romolhat a teljesítménye. Emögött állhat korábbi szidás, amelyet a szívére vett, illetve túl magas elvárások.
Végül, de kiemelten szeretném említeni a dicséret szerepét. Számos kutatásból és tapasztalatból is egyértelmûen tudjuk, hogy az elmarasztalás, szidás határozottan rontja a kedvvel és motivációval együtt a teljesítményt is. Dicsérjük minden feladatnál, ha ront, tudassuk vele, hogy ez még nem a világvége, nem történt tragédia, és legközelebb majd még ügyesebb lesz, de mi nem attól szeretjük, ha hibátlanul dolgozik, hanem ôt magáért szeretjük, és ez a legfontosabb.
Írta:
Csizmadia Dóra
diplomás pszichológus
www.csizmadiadora.hu
www.noi-lelek.hu