A tápszerek hirdetôi sokszor azt a látszatot keltik, mintha a tápszer pótolhatná az anyatejet. Az kétségtelenül tény, hogy a tápszerek kémiai összetétele és energiatartalma megközelítheti az anyatejét, biológiai értékük azonban soha nem érheti el azt és soha sem tartalmaznak emberi fehérjét.
Probiotikumok
Álljon itt a táplálkozás allergiát kivédô lehetséges szerepérôl még egy érdekes adat. Megfigyelték, hogy az allergiás gyermekek bélcsatornájában másfajta baktériumok élnek, mint a nem allergiásokéban.
Az egészséges gyermekek bélcsatornájában lévô baktériumok egy részét lactobacillusoknak, bifidobaktériumoknak nevezik, s ezek az allergia bizonyos fajtái -például az ekcéma- kialakulása ellen részlegesen védelmet nyújtanak. Miután az „egészséges" lactobacillusok a kefirek, yoghurtok többségében megtalálhatóak, ezért a napi étkezéseknél (hacsak nem vagyunk véletlenül tejallergiásak) érdemes kefirt vagy yoghurtot fogyasztanunk. Célszerû (és olcsó) ha ezeket, az egészséges baktériumokat tartalmazó készítményeket otthon, magunk készítjük el. Elegendô, ha langyos tejbe belekeverünk egy olyan készítményt, amelyik tartalmazza ezeket a jó baktériumokat, majd kint hagyjuk 1-2 napig szobahômérsékleten, máris létrejön a „probiotikum" tartalmú, egészséges készítmény.
Ha akarunk, ebbe friss gyümölcsdarabkákat is keverhetünk. Így biztosak lehetünk benne, hogy készítményünk nem tartalmaz tartósítószert, mesterséges színezéket és egyéb adalékanyagot.
Ha étkezési tanácsokat lehet adni az allergia megelôzésére, azok csakis olyanok lehetnek, amelyek senki számára sem károsak és nem csak az allergia megelôzés szempontjából hasznosak. Ilyen például: kapjon minden csecsemô anyatejet legalább fél éves koráig, együnk sok (legalább napi 400 g) friss zöldséget-, gyümölcsöt, teljes kiôrlésû gabonából készült pékárút fogyasszunk, minden nap fogyasszunk valamilyen probiotikumot is tartalmazó tejterméket és hetente 2x együnk halat. Lehetôség szerint ne együnk viszont sok „E"-t és sok transz-zsírt tartalmazó ételt.
Kórmegállapítás
Az ételek (vagy adalékok) által kiváltott allergiás reakcióknak klinikailag sok formája lehet. Talán leggyakoribb az étel elfogyasztása után igen rövid idôn belül kialakuló urticaria, vagy ennek súlyosabb formája, a Quincke oedema, néha anafilaxiás sokk. Többnyire szintén perceken belül jelenik meg a hasgörcs, hányás is. Nehezebb felismerni az összefüggést, ha az elfogyasztott élelmiszer légúti tüneteket (például nehézlégzést) provokál.
Még kevésbé gondolunk étel allergiára ekcéma esetében, hiszen ebben az esetben általában csak az étel elfogyasztása után napok múlva romlik a bôr állapota, akkor sem mindig (többnyire arra van szükség, hogy az adott élelmiszerbôl többször fogyasszanak). Még kevésbé gondolunk étel allergiára, ha valami kevésbé ismert tünetet (pl. fejfájás, viselkedés zavar, hallójárat gyulladás, nátha stb.) okoz.
Az étel kóroki szerepének bizonyítása legmegbízhatóbban provokációs vizsgálattal történhet. Ennek feltétele, hogy (a gyanúba fogott élelmiszereket mellôzô) néhány napos diéta hatására a beteg teljesen tünetmentes legyen, majd úgy kapja meg a vizsgálandó anyagot, hogy arról ne tudjon (többnyire kapszulába zárva). Ha kiváltja a várt klinikai tünetet, akkor az oki szerepe bizonyítottnak tekinthetô.
Gyógyszeres kezelés
Mai tudásunk szerint az étel allergia leghatékonyabb kezelése a teljes elimináció. Az elimináció során azt is figyelembe kell venni, hogy mi minden képes kereszt allergiás reakciót kiváltani és azt is, hogy bizonyos táplálékok nyomokban megtalálhatók egészen más jellegû ételekben is (pl. tejpor és szója sok fajta felvágottban stb.). E tekintetben a Barna Mária által szerkesztett Táplálékallergia Adatbank c. kiadvány adhat felvilágosítást.