Szülés utáni depresszió

A nôk nagy része tapasztal a szülést követôen nagyfokú hangulatingadozást, fáradékonyságot, kedvetlenséget, aggodalmat amiatt, hogy nem tud megfelelni az anyai szerepnek. Mikortól beszélhetünk szülés utáni depresszióról, mik a tünetek, és hogyan segíthetünk ezen az állapoton?


 



Mi a szülés utáni depresszió?



A szülés utáni depresszió hátterében hormonális okok is állnak. A terhesség alatt az anya szervezetét tízszer több nôi hormon árasztja el, mint korábban, a szervezet egyensúlya megváltozik, de a szülés után 3 nappal visszaáll. Ez a hirtelen nagy mértékû változás megterheli a szervezetet, hangulatváltozást eredményez a szülô nôk több mint felénél, de nem alakul ki mindenkinél depresszió.



A hormonális okok mellett a pszichológiai és szociális okokat is említenünk kell. Az anyuka élete gyökeresen megváltozik, háttérbe kell szorítania a saját igényeit, ez egy optimálisan mûködô családban is nagy kihívás.



A helyzetet nehezíti a koraszülés, vagy ha különleges orvosi ellátásra szorul a kicsi.



Akkor beszélünk szülés utáni depresszióról, ha a szülést követô 3 hónapban jelentkezik, és két hétnél tovább fennállnak a tünetek.



 



Kiket érinthet?



- fiatalon gyermeket vállaló anyukák



- alacsony önbecsülésû hölgyek



- rossz házasság



- egyedülállók



- család/párkapcsolat nincs, vagy nincs támogató légkör



- ha korábban volt depresszió, pl. terhesség alatt



- a családban fordult már elô depresszió, például az anya édesanyjánál



- ha a gyermekvállalással kapcsolatban ambivalensek az érzések



- ha a gyermek miatt olyan döntéseket hoz az anya, amelyek rosszul érintik, és ezt nehezen viseli, kényszerítô körülményt lát a gyermekben (pl. távolabbra költözés, karrier feladása)



- rossz anyagi körülmények



 











 



Mik a tünetek?



- alkalmatlannak érzi magát az anyaságra



- kilátástalannak látja a helyzetet



- úgy érzi, hogy képtelen megfelelni a környezet elvárásainak, ezért hibáztatja magát



- állandó szomorúság



- szorongás



- pánikszerû tünetek



- gyakori sírás



- kedvetlenség, érdektelenség



- nem tud örülni gyermekének, nehezen alakít ki vele kontaktust



- ideges, ingerlékeny, feszült, könnyen agresszívvé válik



- folyton fáradt, kimerült, alvászavarok, képtelen kipihenni magát akkor is, ha lenne rá lehetôsége



- nehezen koncentrál, rosszabbul emlékszik vissza dolgokra, nehezen idéz fel szavakat



- nehezen hoz meg döntéseket



- súlyosabb esetben az anya félhet a megôrüléstôl, bántalmazhatja a gyermekét, illetve felmerülhet az öngyilkosság gondolata



 



Hogyan lehet megelôzni/gyógyítani?



- ne támasszon túl magas elvárásokat a környezet, és a leendô anyuka sem saját magával szemben, senki nem tökéletes, idôvel beletanulhatunk a szülôi szerepbe



- érdemes felkészülni a nehezebb helyzetekre is, ne gondoljuk azt, hogy az életünknek csak szép pillanatai lesznek, jobb, ha tudjuk, hogy idônként mozgósítanunk kell az erôtartalékainkat



- merjünk ôszintén, szégyenérzet nélkül beszélni az érzéseinkrôl, legyen olyan ember, akiben megbízunk, jó ha a családban, barátok között lesz valaki, de lehet szakember is



- érdemes elfogadni a felajánlott segítségeket ebben a nehéz idôszakban, hiszen ez az anya válláról komoly terheket vehet le, és jobban tud regenerálódni, ebben a sok kihívást rejtô életszakaszban



- fontos, hogy számíthasson a párjára is, a kapcsolatuk ápolása a baba szempontjából is kulcsfontosságú



- a környezet visszajelzései segíthetnek az érintett személynek abban, hogy felismerje a problémát, lehet kérni, hogy változtasson, fôként ha segítséget is ajánlunk hozzá. Viszont tudnunk kell, hogy legtöbbször a "szedd össze magad" felszólítás önmagában nem hoz eredményt.



- kulcsfontosságú a bíztatás, bátorítás, érezze, hogy együtt túl tudnak jutni ezen a nehézségen



- a feszültség levezetése érdekében érdemes elsajátítani valamilyen relaxációs technikát, beiktatni a rendszeres mozgást az életbe, kísérletezni a lehetôségekkel, megtalálni azt, ami kikapcsol, feltölt.



 



Szívbôl kívánok sok sikert a nehéz helyzetekkel való megküzdéshez! Ne felejtsük, erôsebbek leszünk általa, késôbb könnyebben vesszük majd az akadályokat! A szép pillanatok pedig képesek kárpótolni az erôfeszítéseinkért, ha olyan állapotba hozzuk magunkat, hogy ezt megláthassuk.